Prológus

Park Ho Bin
-Binnie!-ölelt meg a mai reggel vagy már huszadszor anya.-Nem muszáj menned és különben is csak 16 éves vagy még!
-Omma, ott lesz Ginnie-hyung is, mi több vele leszek egy szobába.-mosolyodtam el, mire ő bólintott, majd próbált egy szigorú pillantást vetni rám.
-Ne pasizz majd túl sokat és akikkel összemelegedtek azokról mesélj sokat!-kuncogott anyu.
-Omma!-nevettem el magam, majd bepakoltam az utolsó csomagot is Ginnie-hyung kocsijába. Szomorúan integetett nekem anyu, így a szemeim könnybe lábadtak.
-Binnie, ne sírj!-simította kezét a combomra Ginnie-hyung. Mindig ezt csinálja velem (nem tud róla, hogy a fiúkhoz vonzódom, így nem tehet róla, de akkor is). Magamra erőltettem egy mosolyt, de éreztem, ahogy folynak a könnyek az arcomon.-Binnie, tudod, hogy ez a debütálás miatt kell... és különben is bármikor eljöhet hozzánk anyukád, vagy haza hozlak.
-Hyung!-szipogtam. Felvidítottak a szavai, de nem bírtam befejezni a sírást. Még csak 16 vagyok, de el kell válnom anyukámtól és így ő egyedül lesz, mivel apu nem sűrűn van otthon.

Kim Il Gin
Binnie az egész utat végig sírta, ami nem több fél óránál, de akkor is. Összeszorul a szívem attól, ha sírni látom. 6 év van köztünk, de legjobb barátok vagyunk... Tudom, hogy furcsa, de ez van. Anyu nem nagyon kedveli 2 éves kora óta Binniet, de ez engem nem nagyon érdekel. Én szeretem őt és kész. A skacok mindig azzal szívatnak minket, hogy Binnie a feleségem, amin persze csak nevetünk, de ha tudnák hogy Binnie meleg. Én is csak véletlenül tudtam meg és ő nem tudja, hogy tudom. Mikor megálltunk Binnie még mindig zokogott, így kikapcsoltam az övem és egy ölelésbe vontam.
-Binnie...-puszilgattam a feje búbját.-nyugodj meg, kérlek! Nem szeretem látni, ha sírsz... a szívem megszakad tőle.
-Ginnie-hyung.-szipogott fel hangosan Binnie.
-Binnie, menjünk be! Ígérem, hogy egyben az anyukád és a hyungod is leszek...-simogattam meg a fejét, amit fel is emelt. Gyorsan, de óvatosan letöröltem a könnyeit, majd becipeltem a nehezebb cuccokat, míg ő a könnyűeket, bár nem is szerettem volna másképp. A mi szobánk van a legelszigeteltebb helyen és a legnagyobb is. A miénk a földszinten van, míg a többieké az emeleten a vendégszobákkal együtt. a többiek még nem érkeztek meg, így még csak mi ketten vagyunk... a fiukat ismerve délutánig. Miután kipakoltunk nekiállt Binnie főzni, majd mikor végzett mellém huppant a kanapéra. A testem már magától mozgott és közelebb vontam magamhoz őt, majd a vállamra döntötte a fejét.

Choi Hee Min
Apu mosolyogva segített kipakolni a ház elé a cuccokat, majd elhajtott dolgozni.
-Minnie, akkor kalandra fel!-kiáltottam, majd kivágtam volna az ajtót, de zárva volt, így Minnie előkaparta a kulcsát a táskája legaljáról. Miután kinyitottuk az ajtót elindultunk az emeletre, de útközben megakadt a szemem Binniéken. A kanapén ölelkezve aludtak, így halkan hordtuk fel a cuccaink, majd kipakoltunk és megint lementünk. A konyha felé pillantottunk, ahol Binnie főztje várt minket. Le akartam ülni enni, de ekkor Minnie maga után húzott nagy kuncogások közepette.

Choi Han Min
-Minnie, mit tervezel?-mosolyodott el a testvérem, mire én előkaptam a telefonom és elkezdtem fotózni Binniéket, amihez később Mickey is csatlakozott. Egy kicsit megmozdult Ilgin-hyung, így úgy néztek, mint akik csókolózni akarnának... hát ennek nem nagyon fog örülni Hannie-noona, de mindegy. Miután ki szórakoztuk magunkat elraktuk a telefont és összenéztünk.
-Mickey felébresszük őket?-kérdeztem gonosz mosollyal az arcomon.
-Természetesen, Minnie.-mosolygott vissza ördögien a testvérem, majd mindketten Binniehez hajoltunk és elkezdtük harapdálni és puszilgatni. Binniet lehet ezzel a legjobban szívatni, mivel ha ezt csináljuk még nyögdécsel is. Már van róla nem egy felvételünk, ahogy ezzel szívatjuk és persze, hogy minden embernek megmutatjuk, aki ismeri. Binnie eldőlt a másik irányba, mire Hyung felkelt.
-Hyung!-pillantottam rá ijedten. Álmosan, de egyben mérges pislogásokat kaptunk válaszul, mire eltávolodtunk Binnietől. Hadd ébressze fel a férje.
-Binnie...-simogatta meg az arcát Ilgin-hyung, majd végigpuszilta az egész arcát és a nyakára tévedt.-Binnie Bunny...
-Hyung?-nyöszörgött Binnie, miközben felült, ugyanis Ilgin-hyung felrángatta.
-Binnie, gyere együnk a srácokkal!-simogatta meg mosolyogva Hyung az arcát Binnienek. Binnie aprót bólintott majd a konyha felé kezdett vánszorogni és rögtön meg is talált mindent.-Még jó, hogy úgy rendeztem be, hogy minden megfelelő legyen neked...
-Ginnie-hyung, te is kérsz?-kérdezte Binnie, miközben a forró leves felett imbolygott.
-Igen Binnie.-mosolygott Hyung. Leültünk enni, de Binnie nagyon fáradt volt, így nem evett. Persze a férjura megetette, majd elcipelte aludni.
-Mickey, te nem érzed úgy, hogy olyan mintha ők lennének Omma és Appa?-kérdeztem, mire ő csak bólogatott, majd elgondolkozott.
-Arra már rájöttél, hogy nekik még más emeleten is van a szobájuk...-mosolyodott el perverzen Mickey.
-Kérlek, a házat Ilgin-hyung nézte ki, szóval az csak természetes, hogy minden megfelel Binnienek.-mosolyogtam, majd mi is elvonultunk a szobánkba.

Im Tae Suk
-Hyung, akkor este megyünk a randi után?-tisztáztam a a dolgokat. Nem tudom, hogy mi olyan nagy szám ebben az összeköltözésben. Mi Seonki-hyunggal már vagy 15 éves korunk óta együtt lakunk szülők nélkül. Mondjuk jó lesz a maknae line baromságait hallgatni állandóan és Binnie főztjét enni, na meg a csajokat is bármikor áthívhatjuk.
-Igen Sukkie.-válaszolt Hyung.
-Hyung, ugye nem csak szerintem egyre sexybbek a mi Noona-ink?-mosolyogtam, mire ő megborzolta a hajam.
-Nem Sukkie... szerintem is.

Lee Seon Ki
A randink késő estig tartott, mint mindig, majd hazavittük a lányokat és megadtuk az új címünket. Imádom őket, főleg az én kis Babymet. A cuccokkal megpakoltuk a kocsit, majd leadtuk a kulcsot és új otthonunk felé vettük az irányt. Amikor beléptünk az ajtón az fogadott minket, hogy Binnie főz, Ilgin-hyung tévézik és az ikrek kergetőzve veszekszenek. Láttam Binnie szemén, hogy már megy felfelé benne a pumpa, így jeleztem Sukkienak, hogy várjuk meg mi lesz belőle... és a bomba robbant is.
-Minnie, Mickey! NE ROHANGÁLJATOK MÁR!-kiáltotta el magát Binnie, de az ikrek nem figyeltek fel rá, csak Ilgin-hyung, aki jó férjhez illően felpattant és intézkedett.
-MINNIE, MICKEY!-üvöltötte el magát, mire mindketten ledermedtek.-Hallgassatok Binniere!
-Oké Appa.-nyújtotta ki a nyelvét Mickey, majd elrohantak Binniehez.-Omma, mit szeretnél?
-Hogy ne kiabáljatok, mert szétmegy a fejem.-mondta, majd eszébe jutott a megszólítás.-És Omma?
-Igen, Ilgin-hyung Appa és Binnie-ssi az Omma...-mosolygott Minnie, de még gyorsan hozzátette,-Befejeztük a kiabálást, Omma.
-Binnie, nagyon fáj a fejed?-kérdezte Ilgin-hyung, miközben hátához tapadta az említettnek.
-Sziasztok!-köszöntünk egyszerre Sukkieval, mire Binnie megijedt, de Ilgin-hyung csak szorította magához.
-Sziasztok!-mosolyodott el fáradtan Binnie... biztos korán kelt és hiányzik neki az anyukája... mindig is nagyon ragaszkodott hozzá.-Mindjárt kész a kaja. Ginnie-hyung, addig segítesz a Hyungoknak bepakolni?
-Persze.-puszilta arcon Binniet Ilgin-hyung, majd segített bepakolni és miután végeztünk leülhettünk vacsorázni.